Elsőre azt gondoltam, hogy a meghívó egyszerű dolog lesz, mert csak kiválasztunk egy sablont, átírjuk benne a szükséges adatokat, kinyomtatjuk, borítékba rakjuk és tá-dám, már kész is. De nem.

Először el kezdtem vadászni eBay-en, mert ott aztán tényleg rengeteg darabbal lehet összefutni, az egyik szebb, mint a másik, azonban azok, amelyek igazán tetszettek nekem 10.000 forint körül mozogtak árban (25-30 darab esetében), amit kicsit sokallottam értük, pláne akkor, amikor végignéztem az itthon gyártott, egyedi tervezésű (persze sokkal kevésbé izgalmas) meghívóválasztékot. 

És ekkor jött az ötlet: csináljuk meg a saját meghívónkat, a saját szövegünkkel, a saját design-unkkal. Mert így aztán tuti olyat rakhatunk le az asztalra, ami sehol és senkinek sincs. És mivel szűk esküvőt tervezünk, a szűk család és a közeli barátok értékelni fogják ezt a fajta személyességet.

Szóval megkezdődött az agyalás. Elsőként ki kellett találni valamilyen frappáns szöveget, ami rövid, tömör, de mégis vicces. El kezdtem böngészni a neten ezek után, találtam is jónéhányat, ezek közül például jónéhányat ki tudtam volna választani teljes egészében, de kiinduló alapnak is tökéletesek voltak. Végül az lett, hogy ezekből montázsoltam össze a mi (első) szövegünket, ami stílszerűen hajós tematikájú lett.

Miután meggyőződtek arról, hogy nekik együtt a legjobb, Katica és Olivér úgy döntöttek, hogy hódolva a hagyományoknak és eleget téve az előzetes várakozásoknak, egy hajóban eveznek tovább. Vitorlabontás: szeptember 12-én este 5 óra 30 perckor kétezer-tizenöt utolsó harmadában az Aquamarina fedélzetén. Örülnének, ha velük együtt izgulnál, örülnél és ünnepelnél ezen a páratlan napon. 1031 Budapest, Rozgonyi Piroska utcai hajóállomás. Figyelmeztetés: Dínomdánom és hacacáré várható.

Első változatnak ez elég jónak tűnt, így elkezdtem megphotoshoppolni a dolgot. Készült is egy valami egy neten talált design alapján, de mivel életemben most először nyúltam a Ps-hoz, ezért ez meg is látszott az eredményen. Mondjuk ki: nem lett szép, sőt látva a végeredményt, ez most kifejezetten rondának tűnik. Inkább nem is mutatom meg. :) A feladat tehát át lett hárítva Olivérre, aki a spanyol nyelvvizsgám napján készített egy csúcsszuper másik változatot, amin már csak kicsit kellett csiszolni, hogy eljussunk a végleges változathoz. A design pl. egységes lett, talált hozzá egy szép betűtípust, a szöveg sallangjait pedig lefaragta, így végül lett ez:

Utána még egy kör módosítás és hibajavás után fixáltuk a dolgot, én elvittem nyomtatni, választottunk egy gyönyörű kartont, majd néhány apróság segítségével tökéletesre finomítottuk.

Az eredmény pedig:

(külön klasszság, hogy a köszönőajándék csomagolásával maximálisan össze van hangolva a meghívó design-ja)

hozzávalók:
-Rives Design pezsgő színű kreatív karton - a CopyGuruban vásároltam, a nyomtatás is itt készült.
-tortapapír, 25 centis átmérőjű
-selyemszalag (eBay)
-előre elkészített papírrózsa (eBay)
-szív alakú tag (eBay)
-csipetnyi kreativitás ;)
-meg egy jó alapötlet, ami jelen esetben ez volt:

Kicsit el vagyok maradva a történések dokumentálásával, de igyekszem behozni a dolgot. 

Múlt hétfőn (03.16) voltunk a fotóssal egyeztetni. Ugye az előző cikkből kiderült már, hogy ismerős, illetve, hogy nagyon profi, ráadásul nem óradíjat kell neki fizetni, hanem /kép áron dolgozik. 
A Kertész utcai studiójában találkoztunk hétfő este, ahol Zoli részletesen bemutatkozott és elmesélte, hogy tulajdonképpen hogyan is kezdett bele a fotózásba, illetve, hogy hol tart most. Rengeteg információt megkaptunk, ami folyamatosn közelebb vitt a döntésünkhöz, nemcsak azért, mert Zoli egyébként nagyon megnyerő és szimpatikus ember, hanem azért is, mert látszik rajta, hogy szenvedélyből csinálja ezt a munkát és persze nem mellesleg nagyon is ért hozzá. Utána mutogatott még pár referenciafotót, én tt már abszolút el voltam varázsolva, szóval inkább olivért kellett meggyőzni, de Zoli profizmusát könnyen fel lehet ismerni. Szóval abban gyorsan megállapodtunk, hogy igen, őt akarjuk.

A történéseknek azonban itt még nincs vége, ugyanis Zoli el kezdte mutogatni Olivérnek az esküvői és egyéb videóit is, amire Olivér láthatóan rákattant egy perc alatt. Én eddig a pillanatig szentül meg voltam egyébként győződve arról, hogy nincs szükségünk az okos telefonok világában esküvői videósra, azonban meglátva ezeket a 10 perces, koncentrált és nagyon ízlésesen megvalósított munkákat, én is eléggé elbizonytalanodtam. Ezért rá is kérdeztünk ennek az árára, ami majd' kétszerese a fotókénak. Ez nyilván hirtelen jött, ez egy olyan költség, amivel nem terveztünk, viszont gyorsan rámondtuk, hogy ha ilyen az a videó, akkor ilyen nekünk is kell. 

A videó mellett egyébként igen erős érv az, hogy ez a 10 perc lesz az, ami 20-25-50 év múlv a legjobban vissza fogja adni az esküvőnk hangulatát, ez az, ami azonnal nosztalgikus hangulatba fog minket keríteni. A képek nem beszélnek, a videó viszont igen. Az esküvői ruhámat, cipőmet el fogom adni, a videó pedig örökre megmarad nekünk. Szóval a szerződésírásra biztosak voltunk abban is, hogy szükségünk van egy ilyen videóra, bármennyibe is kerüljön, mert végülis később ez megfizethetetlen lesz. 

Utána erre még rájött egy fotókönyv megrendelése, plusz a sminkem, amit Zoli feleségével fogok csináltatni, mert Mariann a sminkelésben épp olyan profi, mint Zoli a fotózásban, szóval így a végén eljutottunk egy olyan összeghez, ami eléggé megközelíti az ételre, italra szánt összeget, de ez akkor is jó döntés volt.

Szóval örömmel jelentem ki, hogy az esküvőnket Varga Zoltán fotós és cinematográfus fogja megörökíteni. Jupí! :) Az ő munkáit egyébként itt nézhetitek meg: www.sminkakademia.hu és www.vmstudio.hu

Az utóbbi napokban ezerféle árajánlatot küldtem a szélrózsa minden irányába keresve a vőfélyünket/ceremóniamesterünket, szertatásvezetőnket, fotósunkat. Ennek tapasztalatait szeretném most megosztani.

Igazából rengeteg olyan esküvőre specializálódott portál létezik, ahol egy űrlap kitöltésével máris számos szolgáltatóhoz eljut az ajánlatkérésed. Én is igénybe vettem ezek közül párat. Az aminapunk.hu például egész jól működött, hiszen onnan utána folyamatosan folytak be az email címemre az ajánlatok. De ezeken az oldalakon kívül persze a Google böngészőjét is kihasználva, egyesével is elküldtem pár ajánlatot. Ami pedig a következő eredményeket hozta:

-Ennyi ajánlatból simán le lehet vonni a következtetést, hogy a vőfélyek sokkal olcsóbbak, mint a ceremóniamesterek. Jó hírű vőfély már létezik 50-60.000 forinttól, ceremóniamesterek pedig körülbelül ennek a duplájáról indulnak. Indulnak. Mert kaptam én olyan ajánlatot is, amiben 200.000 forintnyi összeg szerepel. Amitől kicsit kiakadt az állkapcsom és arra gondoltam, hogy ha felnövök, akkor majd én is esküvői szolgáltató óhajtok lenni és akkor tuti nem kell ennyit kalkulálgatni, mint most. A ceremóniamesterek közül egyébként volt egy kedvencünk, Mányik András és a felesége, akik csapatban dolgoznak és nemcsak, hogy nagyon jókat hallottunk róluk az ismerősöktől, hanem a honlapjukon található infók is rendkívül meggyőzőek, ők maguk pedig végtelenül kellemes embernek tűnnek. Sajnos azonban a mi keretünkben már ők sem fértek bele, még úgy sem, hogy a 200ezret messze nem érték el. Kicsit fáj értük a szívem, ugyanúgy, ahogyan Titz Tibor vőfélyért is, akire véletlenül találtunk rá és csak később derült ki, hogy ő bizony megnyerte a Fábry Show vőfélyversenyét anno. Nem is véletlen, hiszen szórakoztató, jófej figurának, profi vőfélyembernek tűnt, aki olyan népszerű, hogy másfél - két évvel hamarabb kell foglalni. Mi pedig sajnos nem látunk a jövőbe, így értelemszerűen túl későn szóltunk, Tibi már foglalt. Pedig ő biztosan tökéletes választás lett volna, hiszen láthatóan szenvedélye a vőfélykedés, ha megnézitek azt a bizonyos Fábry Show-s szereplését, még a szeme is csillog.... No de hát hiába, nekünk tovább kellett keresgetni, de úgy hiszem, hogy meg is találtuk az elérhető, megfizethető és ideális vőfélyünket Chrobák János személyében, aki a klasszikus vonalat képviseli, népviseletben, nagy bajusszal fog érkezni. Szórakoztató üregúrnak tűnik, akivel ugyan még csak telefonos egyeztetés történt, de felkészültnek és korrektnek ítéltem meg, remélhetőleg a személyes találkozás ezt csak megerősíti majd. Jut eszembe, írnom is kell neki emailt, hogy őt szeretnénk.

-A szertartásvezetők árai között nincsen ilyen nagy eltérés, a legtöbben 50.000 forint körüli összegért (+ a hangosítás néhány tízezres ára) összeadják a párt. Itt csak az adott személy a kérdéses. Nyilvánvalóan nőt fogunk választani, az ember fejében az anyakönyvvezető nőként jelenik meg, a dilemma csak annyi, hogy egy idősebb hölgy vagy egy fiatalabb nő között döntsünk. Egyelőre én ez utóbbi mellett szavazok, mert így talán lazább lesz az esketés kerete, így a könnyek kicsordulásának esélye is csökken. Jelenleg még várom egy esélyes hívását, ha mellette döntünk, akkor az ő személyét is felfedem.

-A fotósok(k) is okoztak némi fejtörést, első körben ugyanis a Google-ból szemezgetve, illetve űrlapok kitöltésével próbálkoztam, azonba be kellett látnom, hogy itt általában két opció van. Ha max. 100.000 forintot tudunk erre a szolgáltatásra áldozni, akkor sajnos le kell mondanunk az igazán kreatív, igazán szép, igazán egyedi és személyreszabott fotókról, azokról, amelyek tényleg rólunk mesélnek. Ha viszont ragaszkodunk a magas minőséghez, akkor viszont nem férünk bele a keretbe, hiszen ebben az esetben általában 2-300.000 forint körül mozognak az árak. Ez pedig nekünk sok(k). Szerencsére érkezett egy angyal az égből Mártai Marianna személyében, aki megoldotta ezt a problémánk. Vele régebbi az ismertség, elmondhatatlanul bájos csajszi, tényleg egy tündér, és nem mellesleg profi sminkes, aminek még a későbbiekben lehet, hogy jelentősége lesz ;), de jelen esetben most az a fontos, hogy a férje, Varga Zoli szuper fotókat készít. De nemcsak simán jókat, hanem olyanokat, amiktől én mindig hanyatt vágom magam. És a legjobb az egészben, hogy meg is tudjuk fizetni. :))) A legnagyszerűbb pedig, hogy ha később lesz egy kis plusz pénzünk, akkor még a megbeszélt csomaghoz vásárolhatunk plusz fotókat, hiszen Zoli megőrzi az összes képet. Hát létezik ennél jobb ajánlat? Szóval beszéltem Mariannal, utána Zolival és hétfőn megyünk a műterembe egyeztetni, megbeszélni, leszerződni. Vagyis itt is sikerült tökéletes megoldást találnunk, abszolút nem kellett kompromisszumot kötnünk, amitől én jelenleg nagyon be vagyok zsongva... legyen hétfő!

Tegnap este megkezdődött a kemény számolgatás, a pro és kontra érvek számbavétele, mert a három lehetőség közül dönteni kellett.

Első körben megint átszámoltuk, hogy körülbelül mekkora kiadásra kell számítanunk az egyes esetekben. 

Végül ezek lettek az eredmények:

Az elsőként megnézett hajó szombaton, 30 főre: étel+ital+éjféli menü+dekoros+szertartás=kb. 474.000 forint+tömény hajnali 4-ig 546.000 forint+tömény (és ebben még ott van pozitívumként a cári lakosztály.)

A másodikként megnézett hajó pénteken, 30 főre: étel+ital+éjféli menü+dekoros+szertartás+hajóbérlés=kb. 730.000+tömény, hajnali 4-ig 802.000 forint+tömény (pozitívum a kilátás)

A harmadikként megnézett hajó, pénteken 30 főre: étel+ital+dekoros+szertartás+hajóbérlés= kb. 646.600 forint+éjféli menü, hajnali 4-ig: 737.278 forint+éjféli menü.

A harmadikként megnézett hajó, pénteken 50 főre: étel+ital+dekoros+szertartás= kb. 861.000+éjféli menü, hajnali 4-ig (30 főre hosszabbítva) kb. 950.000. (pozitívum a mozgó hajó, ami kb. 240e, ezzel pedig el is érnénk az a bizonyos egymilliós határt.)

A fentiek alapján végül úgy döntöttünk, hogy még úgyis igen sok költséggel kell számolnunk a készülődés folyamán, ezért most jobban járunk, ha egy barátságosabb ár mellett döntünk. Illetve a bensőséges hangulathoz is jobban passzol az elsőként kiválasztott hajó, így hosszú vívódás után, de megszületett a döntés: az Aquamarinán fogjuk hivatalosan összekötni az életünket. És úgy tűnik, hogy ezzel a dátum is fixálódott szeptember 12-ben.

Megnéztük a harmadik hajót is, mert azt reméltük, hogy így majd könnyebb lesz választani, ha többet láttunk. De hát persze nem így lett. Ez a hajó ugyanis sokkal drágább, mint amennyit szeretnénk költeni, viszont őrületesen szép. A fedélzeten teljesen úgy éreztem magam, mint a Titanicon, baromira elegáns kialakítása, letisztult dekoráció és hasonlók. Szóval tényleg totál el voltam bűvölve. Ráadásul ez nem egy állóhajó, szóval sok-sok pénzért még másfél óra kihajózást is lehet kérni a csomagban.... Szóval tényleg le voltam nyűgözve... utána pedig sokkolva az áraktól.

Mert bizony, ha félmilliónál nem szeretnénk többet költeni a vendéglátásra és a hajóra, akkor ez nem a mi helyünk. Itt ugyanis nyilván szeretnénk kérni a kihajózást, ami alsó hangon is 190e+Áfa forint. Plusz mivel csak 30-an lennénk, ezért a hajóbérlésért is kellene fizetnünk +150e+Áfa. Szóval itt már nagyjából tartunk is félmilliónál és akkor még se kaja, se pia. Ami egyébként 30 főre itt nem lenne vészesebb, mint az első esetben, viszont az egyéb költségek rendesen megdobnák a keretet a csillagos ég felé.

Ami még e megoldás ellen szól, az pedig a méret. Ez a hajó 400 embert képes maximálisan befogadni, a felső terem, ahol a lagzi lenne, az is legalább 100-at, így 30 ember szépen elveszhet a térben. És lehetne választani olyan kedvezményt, hogy 50 főt hívunk meg és akkor ingyen van a hajóbérlés, viszont Olivérrel szinte azonnal rávágtuk, hogy nem akarunk 50 főt, mert azzal már az egész esküvőnek egy más hangulata lenne, mi pedig inkább a meghitt, családias eseményhez ragaszkodnánk.

Szóval van egy pompás tér, szuper extrákkal és (nekünk) jó drágán, kapásból rámondanám, hogy igen ezt akarom, de azért ezt még tényleg alaposan át kell gondolni, ki kell minden lehetőséget kalkulálni...

A többi ajánlatról pedig úgy döntöttünk, hogy nem nézzük meg, mert már így is elég sok szempont bejött a képbe, amelyek sunyi módon egészen megbolondították a képet.  

Közben beérkezett egy szárazföldi ajánlat is, aminek szintén van előnye és hátránya is.

-mindenképp előny, hogy a vendéglátást szabadon be lehet vinni. ergo: még ha a kaját rendeljük is, az alkoholt szabadon be lehet vinni.

-1 terem+a hall: 127.000 (péntek) 152.400 (szombat)

-6731 (menü)+ 4191 (ital)+ 1460 (éjféli menü) + 700 (welcome drink) ez 30 főre: kb. 13.000/fő 390.000

tehát kb. itallal együtt ez is félmillió között mozog. és itt ráadásul 22.00 óra után szolidan lehet csak bulizni. viszont nyilván szép.

Közben tanácstalanságból kértem még egy hajótól ajánlatot, illetve kettőt még mindig várok.

Hát nem lesz egyszerű a döntés, az már biztos, és ezt már úgy tudom, hogy csak két helyszínt néztünk még meg. Az egyik (3. lehetőség) kissé távolabb van a város zajától, emiatt ugye a kilátás inkább természeti, míg a másik hajóból 1. lehetőség) épp a Lánchídra és a Budai Várra látunk. Nyilván, ha csak ennyi lenne a dilemma, akkor könnyű lenne a döntés, választanánk az utóbbit és kész. De!

És mindig ott van az a de. (A francba.)
-A 3. lehetőség esetében ingyenes a hajóbérlés, az 1.-nél ez 280.000 forint.
-A 3. lehetőség adna nekünk egy cári lakosztályt, az 1.-nél mindössze egy zárható kabin a miénk.
-A 3.-nál a terasz fedett, az 1.-nél szabad. Szóval, ha esne az eső...
-A 3. sokkal rugalmasabbnak tűnik. pl. ha hajnali háromig eltűnik a násznép, akkor nem számol fel hosszabbítást. 
-A harmadik hajó nagyobb és stabilabb, az első kisebb és billegősebb.
-Az elsőnél 40.000 forintot fizetnünk kell, ha nem tudjuk mi magunk megoldani a hangosítást.
-A harmadik résznél van külön hely a vendégek fogadására.
-Az elsőnél drágább az anyakönyvvezető is.

Nyilván, ha az 1. lehetőséget választjuk, akkor mindenképpen egy nem szombati napban (okt. 2, 9.) gondolkodunk. Így ez 30 főre, hajnali 4-ig:
11000x30 Forint (welcome drink, hagyományos tálas menü 4 fogással, korlátlan italfogyasztás tömény nélkül, éjféli menü 15 db)+280.000 (hajóbérlés)+70.000 (hosszabbítás 2 órára)+40.000 (technika - opcionális)=lakosztály nélkül 680.000-720.000 forint és ebben még nincs dekoros, anyakönyvvezető, ruha, torta, aprósüti, tömény stb.... de van kilátás.

A 3. lehetőség, 30 főre, hajnali 4-ig:
(6900+1500+3900)x30+2400x30=441.000 forint (a hosszabbítások kb. ugyanannyiba jönnek ki) ebben sincs dekoros, anyakönyves, ruha, torta, aprósüti stb... és kilátás sem.

A kérdés tehát, hogy ér-e 240.000-280.000 forintot egy kilátás?

Tegnap este kellemesen belekóstoltam a HR szakma rejtelmeibe, ugyanis a beérkező öt ajánlat (Colombus, Gróf Széchenyi, Spoon, Aquamarina, Vogue) közül választanunk kellett, hogy melyikek lesznek középdöntősek (három helyszíntől még mindig várom az ajánlatot, ők is még esélyesek egy ilyen rostára). Jó, én persze nem lennék ilyen klassz ebben a szakmában, ha Olivér nem fogja meg a praktikus oldaláról a dolgot: maga elé vette a papírokat és elkezdett keményen számolni a kaja-pia-hajóbérlés tengelyen. Mindenhol az alapcsomagokat, illetve a legolcsóbb menüket vettük számításba, hiszen a mi násznépünk nem lazachabra, hanem újházi tyúkhúslevesre éhezik és a koktélok helyett is inkább a pálinkát preferálja.

Így történt, hogy egy ajánlatot kapásból kettétéptük, amikor szembesültünk vele, hogy legalább 750.000-res fogyasztást várnak el tőlünk. Bármilyen klassz is a hely, nem, nem akarunk ennyit enni, köszönjük. Ezután haladtunk tovább, sorra véve a maradék négy ajánlatot is. 

Ezek /főre lebontva így néztek ki:
1. lehetőség: 400 (welcome drink)+7.200(4 fogás)+5.500(Dreher, Gösser NA, 3 fajta Vylyan bor, ásványvíz, szénsavas és rostos üdítő, kávé capuccino, tea)+1300 (éjféli menü)
+35.000/óra (hajnali 2 után, óránként)+280.000 (hajóbérlés 50 fő alatt)=
14.400/fő+280.000 és négyis tuti tart a buli, szóval +70.000 

 

2. lehetőség: 7900 (5 fogás)+ 6600 (üdítő, rostos levek, ásványvíz, kávé, tea, 2 féle sör, 2 fajta bor, 1 pezsgő, max. 3 órára! :O)+1500 (éjféli menü)+12% szervízdíj
+hajnali 2 után 50.000/óra terembérlet
16.000/fő + 100.000

3. lehetőség: 6900 (4 fogás)+ 3900 (sör, bor, kávé, tea, szénsavas és rostos üdítők, ásványvíz)+1500 (éjféli menü)
+hajnali 2 után 1200/fő
12.300/fő+ 2.400/fő

4. lehetőség: 5.990 (4 fogás)+ 4190 (4 bor, 1 sör, hét üdítő, rostos levek, ásványvizek, tea, kávé) +1490 (mindenféle tömény) + ??? (éjféli menü)
+ 6 órás időtartam után 1.190/fő)
+hajóbérlés 50 fő alatt megegyezés szerint
11.670/fő+éjféli menü + itt tuti lesz legalább 4 órás hosszabbítás az 4760/fő

 És, amikor szembesültünk ezekkel az árakkal, akkor gyorsan a létszámot is lefaragtuk 40-50-ről 30 főre. Úgyhogy bocsássatok meg "Marci, Berci, Karcsi, Tercsi, Ancsa, Jancsi, Bence, Jenci, Ince, Vince, Lonci, Manci, Lóri, Flóri, Frici, Franci...", hogy nem kaptok meghívót, nyilván szeretünk titeket is, reméljük tudjátok, viszont a körülmények 30 főre szorítanak minket. 

A második lehetőséget is kiejtettük, a 16.000 Ft/fő sok ám, úgy, hogy csak 3 óráig lehet szabadon inni.
Szóval jelenleg három esélyesünk van, ahol az elsőnél még van egy igazán remek csomag is: ha nem ragaszkodunk a szombathoz, akkor 10.000 Ft/fő, amiben welcome drink, 4 fogás, alkoholok, éjféli menü a vendégek 50%-a+terasz és pluszban fizetendő a hosszabbítási díj, illetve a terembér.

És akkor persze vannak még érvek és ellenérvek, amelyek e három lehetőséget első hallásra valamilyen sorrendbe állítják:

Eddig az első a kedvenc, nézem az ajánlatot és még nem nagyon találtam semmi kivetnivalót benne :)

A három esélyesnek tegnap ment az emil, hogy szeretnénk találkozni személyesen is, illetve, hogy beszéljünk a részletekről. A kiesett kettőtől pedig könnyes búcsút vettünk:

Kedves XY,

Köszönjük a részletes árajánlatot és a ismertetőt, azonban találtunk más opciókat, melyek a mi esetünkben kedvezőbbnek bizonyulnak. 

A legjobbakat kívánva, KKatica

Logikusan indulunk a szervezésben, elsőként a lagzi helyszíne a tét, mert ha már van hely, ahol lehet enni, inni, táncolni, akkor óriási baki nem történhet. Legalábbis ezt hisszük. 

Abban gyorsan dűlőre jutottunk, hogy a legjobb lenne, ha egy helyszínen lezavarnánk mindent, ugye a templomi szertartás már eleve kiesett, de a polgári esküvőt simán lehetne oda szervezni, ahol a lakodalom is lesz. Nem kell cűgölni a násznépet, nem kell feleslegesen bekoszolni a szoknyám alját és nem kell semmit sem összeegyeztetni, ha már nem muszáj, még akkor sem, ha nem lesznek sokan. Mert hogy azt is gondoltuk, hogy max. 50 főben ki is egyeznénk. Csak a szűk család és a legjobb barátok, mert ha nem húzzuk meg szigorúan a határt, akkor bizony elszabdul a pokol és 200 főig meg sem állunk. Akkor azonban már nem rólunk szólna a Nagy Nap, hanem az idegeskedésről. Ebből pedig, köszi, de nem kérünk.

Szóval megvolt a létszám, persze konkrét lista nélkül, 40-50 fő, így el kezdtünk nézelődni a helyszínek között. Van ez a szuper oldal, az eskuvohelyszin.hu, ahol rengeteg izgalmas színtér közül válogathat a férj- és feleség-jelölt. A honlapot már korábban felfedeztem, fejben elraktároztam, hogy majd ez is jó lesz egyszer, az viszont nem tűnt fel, hogy a lista elején épp egy rendezvényhajó áll. Na, de ez most megtörtént, ami magával vonta azt is, hogy jelen pillanatban el sem tudom máshol képzelni az esküvőnket, mint hajón. Szerencsére Olivérnek mindegy vagy legalábbis ezt mondja, ezért első körben el kezdtünk nézelődni a hajók között csütörtök (febr. 19) este. Hét lehetőség van, kb. mindegyik ugyanolyan jó, másnap reggel ezért kis sablonszöveg készült a tervekről, amely el is repült a hét - illetve csak hat, mert utána egyet kilőttem kapásból - fedélzetre. Napközben aztán folyamatosan folytak be az emilemre a ajánlatok, több oldalon keresztül, ezerféle lehetőséggel és kötelezettséggel meg sok-sok nullával, amitől kissé bizonytalanabb lett a járásom... Az Álomesküvő egymillió alatt (ha lehet félmillióból) c. projekt erősen megdőlni látszik.... És a szívem is, mintha kicsit gyorsabban verne...

No, de arra még van erőm, hogy ezeket kinyomtassam, utána meg este lesz pár óra, mire átnyálazzuk és kiválasztunk közülük hármat, amit személyesen is megnéznénk. Illetve B tervként még kérek egy ajánlatot az Ádám Villától és a Budai Vártól is, csak, hogy legyen egy összehasonlítási alapunk a szárazföldi helyszínekkel kapcsolatban.

UPDATE: Olivér tanácsára belinkelem a sablonszöveget, hátha másnak is használ. :)

Kedves XY,

Részletes árajánlatot szeretnék kérni közelgő esküvőnkhöz. 

Egyelőre még nem sok konkrét tervünk van, de amit már biztosan tudunk:

-maximum 40-50 főre tervezünk

-szeptemberben szeretnénk tartani az eseményt, így elsőként arról érdeklődnék, hogy szabad-e még a helyszín ekkor? Nem ragaszkodunk a szombati esküvőhöz, így ha a szeptemberi szombatok már beteltek, akkor nekünk ideális egy pénteki időpont is.

-a polgári szertartást is a hajón szeretnénk lebonyolítani, így érdekelne az is, hogy ennek milyen plusz költsége van?

-a menü tekintetében egyszerű és hagyományos ételekre gondoltunk, húslevessel, sültekkel, salátákkal stb. illetve szeretnénk, ha éjfélkor is lenne még egy kisebb étkezés.

-az italokat mi szeretnénk beszerezni és vinni, amennyiben ez megoldható.

-érdekelne még, hogy a hajón történő elszállásolásnak milyen plusz költségei vannak. (többen vidékről érkeznének)

-fontos lenne az is, hogy a násznép korlátlan ideig szórakozhasson, hogy addig maradhasson a helyszínen, ameddig kedve tartja.

Egyelőre ezek tehát a konkrétumok, ehhez szeretnék kérni árajánlatot.

Köszönettel: KKatica

Ez a kezdés. Nem csak a blogé, hanem egy új életé is, hiszen a Szerelmemmel arra készülünk, hogy örökre összekössük az életünket. És habár eddig még semmi konkrét nincs, egyelőre csak annyit tudunk, hogy "majd valamikor ősszel, amikor még jó az idő". Azonban egyre inkább rá kell döbbennünk arra, hogy a Nagy Nap, amiről eddig úgy gondoltuk, hogy valahol a bizonytalan és távoli jövőben lebeg, megállíthatatlanul közeledik, nekünk pedig még mindig csak gondolataink vannak az esküvőről. Közben ahogy itt állunk a februárban már több helyről is elértek minket a rémhírek, hogy egy esküvőt, legyen az bármilyen kicsi, legalább egy évvel korábban el kell kezdeni szervezni. Ha ez tényleg így van, akkor mi már a lánykéréskor, tavaly novemberben is késésben voltunk, az pedig, hogy februárban kezdjünk el szervezni egy szeptemberi-októberi esküvőt, egyenesen lehetetlen küldetésnek tűnik.

Azonban én nem gondolom, hogy ne lehetne rövid idő alatt szuper lakodalmat szervezni, pláne úgy, hogy nem nagyok az igényeink, úgy gondoljuk ugyanis, hogy egy kis és meghitt esküvő sokkal őszintébb és hitelesebb lehet. Nem akarunk fennhéjázást. Nem szeretnénk az összes megspórolt pénzüket erre az egyetlen napra költeni, hiszen úgy tervezzük, hogy még az ezt követő 60-80 évben is szükségünk lesz néhány ezresre a "boldogan éltek, amíg meg nem haltak..."-vég beteljesítéséhez.

Ezt felismerve a január azzal telt, hogy átgondoljuk, hogy melyek is azok a dolgok, amelyeket ki lehet hagyni, illetve amiket lehet spórolni... Eleinte például baromira vágytam arra, hogy legyen templomi szertartás, illetve, hogy az a Bazilikában legyen, hogy ki legyen mondva, hogy "Isten szent színe előtt fogadom...". Ráadásul egyébként ez nem is emésztett volna fel olyan hatalmas költségeket, mert ott is csak a stóladíjat kell kifizetni, ami mindössze 30.000 forint, azonban az ilyen pár tízezrekből a végén komoly összeg is összegyűlhet akár. Sőt egyikőnk sem gyakorol semmiféle vallást, Olivér még meg sincs keresztelve, ezért lehet, hogy kicsit képmuttásnak is tűnt volna a templomi esküvő. Meg úgysem Istennek, hanem Olivérnek kell megfogadnom, hogy "jóban, rosszban, egészségben, betegségben, amíg a halál el nem...."

Szóval lazák leszünk és csak a legszükségesebbre korlátozzuk a szervezést. Egyszerű és kicsi szertartást szeretnénk, ami tényleg nem a feszengésről, a minden-a-helyén-van? kérdésekről és a vitákról szól, hanem valóban arról, hogy jól érezzük magunkat azon a napon és, hogy egymásnak örök hűséget fogadva vágjunk bele a házasélet szépségeibe.

A blogon igyekszem pontosan dokumentálni a szervezés minden lépését, hogy bebizonyítsam, hogy rövid idő alatt és olcsón is meg lehet szervezni álmaink esküvőjét. Legyen ez tehát a kezdés, utána pedig kiderül, hogy szeptemberig meddig jutunk.